Szilvesztri lubickolás (nem a konfettiben)

A mai nap korszakalkotóra sikeredett, mert ilyen még nem volt. Az év utolsó napján uszodába mentünk!!!Na jó ez tényleg durva :) És mennyien tettek hasonlóan (sajnos). A gyerekmedencébe mentünk gyakorolni lélegezni, meg úgy, amúgy is ott melegebb a víz. Na de ennyi gyereket... Nyilván gyerekmedence és mi mit keresünk ott, de akkor is :) Mégiscsak Szilveszter van,vagy miaszösz.  
Sebaj, nekiálltunk így gyakorolni. A gyerekek meg repkedtek, ráadásul egy bácsikának is éppen ott szottyant kedve uszikázni. Még mindig nem baj, csináljuk becsületben. Országútis lány kezd ráérezni a dologra és ezdejó! Kellett. Szerinte együtt készülünk, szerintem mi sem természetesebb. Aztán a nagy gyakorlás után bementünk a szaunába,  mert azért lehet fázni egy idő után. Ott pletykálkodtunk, meg minden ilyesmi. Aztán én elkezdtem a nagymedencét. Gyorsban, hátban toltam. A gyors még mindig nem megy! Vagyis a levegővétel nem megy és küzdök vele. Nóri és Országútis szerint jól úszom. OMG. Én mondtam nekik, hogy biztos nem,mert fulladozom közben és nyelem a vizet is. Azt mondták kívülről ez nem látszik. Ez nagyon jó, legalább jól mutatok úszás közen ez is valami. Nem úsztam ma sokat, de hasznosnak éreztem, meg jól is éreztem magam a csajokkal.Nóri nagyon kell nekünk :)

*
Szilveszter napja van, ilyenkor már mindig volt valami bulizási lehetőség. De ma nem. Nem is kerestem, mert nem akartam bulizni menni. A hátam közepére sem.... Na buli nem is lett a dologból, de ettől függetlenül érdekesen alakult a nap. Melegítőben indultam el itthonról. Ez teljesen normális, ha úszni indul az ember és utána nem is tervez semmit. Aztán átmentem tesómékhoz és mivel a tesó dolgozott, ezért a sógornőmmel mentünk át a szülőkhöz egy kis ebédre, na meg óévi/újévi (ez akár valamiféle sorsszerűség is lehetne a nevemet, életemet illetően) köszöntésre. Ott elidőztünk pár órát, aztán, hopp beesett egy program. Anita húga feljött Szarvasról egy barátnőjéhez mi meg elmentünk meglátogatni. Még mindig tréningruha+edzőtáska vállamon.  Ott is elidőztünk picit, aztán irány haza (nem hozzám). Ott kaptam egy farmert+egy felsőt, aztán elmentünk tesómért a munkahelyére, pont éjfélkor érkeztünk meg. Mit ne mondjak elég kalandos volt kocsiban közlekedni a körúton. Aztán innen is haza. Visszavedlettem a tréningruhámba, és hazajöttem. Ennyit az olvasási terveimről. Így alakult. Nem könyvvel a kezemben, hanem egész estés kocsikázással köszöntöttem az újévet. Viszont ma egész nap olvastam/ok. Egyet ki is végeztem, a következőt is elkezdtem. A futás még mindig nem megy, kezdek szomorú lenni emiatt.
BUÉK! (boldog úszást és kerékpározást) F betű nincs sajnos.