2013. január 4., péntek

Háború, avagy vándor éhen még nem halt....

Na nem a 3. világháborúra kell gondolni, az folyamatosan zajlik. Mondjuk atomot még nem kaptunk, de a modern háborúhoz nem is szükségeltetik.
Jelen esetben a háború bennem zajlik. Zajlik? Kitört, tombol. Kis csaták, nagy csaták, hadjáratok.

Az a baj, hogy egy magamfajta lázadó embernek nehéz ez a világ, meg az értelmetlen faszságok, korlátok az idióta, ostoba emberek. Jó tudom nem vagyok tökéletes, sőt! De attól még nem bírom a buta embereket. Ők sem engem, néha úgy érzem kerülnek is, de ez így kerek. Hasonló a hasonlót. Örök igazság.
Szóval ez a világ túl nehéz/könnyű nekem. A munkától elkezdve a társadalom által elvárt kötelességektől. 
Mert mi is történik? Dolgozunk, hogy adjanak egy kis alamizsnát. Nem is. A munkáltató azt várná, hogy mi fizessünk, hogy dolgozhassunk. Ez van ne szépítsük. És kicsiny hazánkban minden joga meg is van a földesúrnak mindehhez. Mi, pedig bele vagyunk kényszerítve a szarba. Vagyis, dehogy vagyunk, mert embert kényszeríteni nem lehet. Van nekünk egy nagy kincsünk, amit el akarnak nyomni bennünk. Úgy hívják, szabad akarat. Na itt kezdődik az én problémám. Nem adom ezt a kincset! Vagyis jelenleg még adom valamennyire, mert nem azt csinálom, amit csinálnom kellene és bólogató kutyaként tengetem a napjaimat, legalábbis, ami a munkámat illeti. Mert, igen sajnos ettől a pénz nevezetű szartól igen erősen függök még. Még? Lehet ettől egyáltalán nem függeni????Nyilván lehet. Mindent lehet. Mert vándor éhen még nem halt. Az meg tudvalévő, hogy a vándorok üres zsebbel járnak-kelnek. Igen azt gondolom, hogy ez a nyitja mindennek. El kell indulni. Nincs eleje, nincs célja, az út van, aztán az, amit az út ad. Ez lehet az igazi szabadság. Most ide kéne írnom azt a bizonyos mondatot, de nem fogom. Akiknek kell, azok csípőből beleolvasták úgy is. Kacsintós fej :)

A társadalom elvárásaitól  meg hányok. Ez így van már nagyon régóta és erősödik is folyamatosan. Nekem ne mondja meg továbbra sem senki, hogy mit gondoljak, mit tegyek, milyen legyen a hajam, vagy milyen ne legyen. Hogyan éljek, vagy, hogyan ne éljek. Úgy fogok mindent tenni, ahogy az nekem az adott pillanatban a legjobb. Máshogy nem is lehet/ne ezt csinálni.


"A hajós élete maga a szabadság.Oda megy és akkor, amikor kedve tartja. A szabadság titka, amely mindenki számára elérhető, de a hajós sajátja, nem más, mint a magány leküzdésének művészete. Az embereket rettenetesen sok kapcsolat köti gúzsba . Aki felismeri, hogy kapcsolatainak nagy részét teljesen értelmetlen ápolni, az rengeteg szabadidőhöz jut.Aki viszont felismeri, hogy egyedül is képes élni, sőt sokszor egyedül teljesebb életet lehet élni, mint rossz kapcsolatokban, az szabaddá válik."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése