Egy kis évvégi ez-az-amaz

Ma igen érdekesen alakult a napom és ennek hú, de örülök!!! Tervben volt egy tekerés, meg egy gerinctréning. Ma lett volna az évzáró kihívás, de sajna nem nekem. A félmaratont nagyon sajnálom, hogy nem futhattam le. Kár keseregni, fogok még sokszor 21-et futni, sőt sokkal többet is. Viszont a tekerés jól ment, nem fájt egyáltalán, bár kiállni azért nem mertem még. De ez nem vett el az edzésből semmit! Szóval a reggeli spinningen kiderült, hogy 12-14-ig lesz még két óra. Csúcs! Legyen. Csináljuk. Így a gerinctréning után, ismét bringára pattantam. 2 órát mentünk.Nekem ez most nagyon kellett. A tudat is, hogy tudok sportolni! Ha esetleg a futással még várni kéne a tekerés mehet. Pazar!
Egyébként megint összegyűltünk páran, mert cross maraton volt és az ide járó emberek szeretik a kihívásokat. Na nem mindenki, de az elmebeteg sporik igen. Itt meg elmebeteg edzők várnak ránk tárt karokkal. Írtam is már erről párszor. Én a további gyakorlatsorban már nem vettem részt, ellenben remekül elpletykálkodtam Anikóval az élet nagy dolgairól. Ez szerencsére nálunk már kezd szokássá válni vasárnaponként. Maradjon is meg.

Reggel elrohantam még edzés előtt gyerekpezsit venni, mert  muszáj volt koccintanom az sporikkal. Van olyan köztük, akivel már nem találkozom idén. Ezt most kb. úgy írtam, mintha az idénből még kurva sok lenne vissza :)

Jó volt újra együtt az enyéimmel. Holnap is mocorgunk picit..........a vízben :)

Pénteki szombat

Az érzés pénteki, mert ma 6-ig dolgoztam. Hurrá! Igazából én intéztem úgy, hogy bemegyek, mert a racionális oldalam igen erős. Mivel sérült vagyok, ezért semmi sport nem játszik, tehát a munka nem vett el mondjuk a futásra szánt időmből. És! Itt jön a lényeg! Mivel az év eleje nálunk szopó ág, ezért ma előre dolgoztam, hogy, ha kimegy a franc a combomból, akkor a munka ne vegyen el időt a délutáni edzéseimből. Ezért csináltam meg ma egy csomó haszontalan (nem a CÉG számára) dolgot, hogy jövő héten menjen a futás+bringa+uszika. Mert nekem fontos, hogy edzés ne maradjon el! Így is pocsékba ment eddig jó sok napom, mármint nincs pocsék nap, de értitek nah!
Munka után elmentem Kökibe, mert karácsonyra kaptam könyvutalványt és égette a zsebemet.4 könyvet vettem birtokba.Szendi Gábor, Szepes Mária, Salinger Richárd. Kicsit ráfizettem, de ennyi jár. Ezekre vágytam most. Szilveszterezni nem tervezek, úgyhogy akár át is olvashatom magam az újévbe.
Aztán elmentem fodrászhoz is, mert úgy tartotta kedvem. Ott volt kedvenc fodrászom, makogtam neki valamit és rögtön megértette mit akarok és tette a dolgát :)Nem beszélve róla, hogy kellemesen csevegünk is közben.Meg az az igazság (nem nagyképűség), hogy engem hamar megjegyeznek :)   Aztán átmentem a Hervisbe, mert ide is van egy utalványom. Körbenéztem, de semmi nem volt, ami kellett volna. Viszont, elintéztem, hogy holnap kicseréljék a 3 hetes NIKE melegítőmet, mert elkezdett bolyhosodni. Alig hordom, és úgy néz ki, hogy fújjjjjj. Éljen Kína,meg a sok gyerek rabszolga. Nem is értem miért hagyom magam átbaszni, mert pipa a jele a cuccnak. Jó, eddig nem volt bajom a nájkal, de akkor is! Mindegy kicserélem, aztán meglátjuk. Itt is pofáztam egy keveset (mily meglepő) és igen, itt is ismernek már (ez is meglepő). Ma megtudtam, hogy én vagyok a szőke csaj :) Felőlem hívhatnak bárhogy, kell a protekció. Nekik meg az én pénzem. A szőke csaj meg nem sértő jelző nekem, mert nem is lehet az. Az egyik eladó csajszinak kiderült pajzsmirigy túlműködése van, erről beszélgettünk pár percet. Adtam neki 1-2 jó tanácsot a gyógyulása érdekében.
Szóval így ketyegett el ez a pénteki szombat.Kaptam egy hiányzom sms-t is :) :) :) nekem is már! Majd elfelejtettem, hogy a szamosba belapátoltam egy marcipános tortát és lefojtottam egy kapucsínóval.  Jól éreztem magam ma is. 

 "Minden egyes kereszteződés, minden egyes találkozás, egy új potenciális irányt kínál.”

Felhőatlasz_minden mindennel összefügg

Sportemberből ideiglenesen átvedlek filmzabálóba. A zabálás szó jelenleg nem csak a filmekre vonatkozik :)
Egyébként  nagy filmes vagyok (voltam). Na nem  mostanság :) Meg könyvimádó. Az sem mostanság. Igazából be kell vallanom, hogy ez a fránya kis sérülés, ahogy kivett a sportéletből, úgy tett  vissza az elmélkedés, kutakodás, kíváncsiskodás felé.A kis rafkós. Ezek mindig itt vannak velem, de most erősebbek, mert jobban figyelek. Befelé.Meg igazából két napja kurva jó kedvem is van, pedig annyi munkánk van, hogy még szombaton is be kell mennünk. Így intéztem, mármint nem a szombatot, hanem a jókedvet. A recept baromi egyszerű. Kaptam egy MP3-at karácsonyra. Teletettem zenékkel! Az én zenéimmel. Azok bömbölnek a fülemben egész nap. Énekelek, táncikálok. Ha szólni kívánnak hozzám, vagy csörög a telefon, akkor hevesen integetnek. Micsoda toleráns kollégák :)Így viselem a napi robotot,na meg úgy, hogy számomra fontos emberekkel cserélek eszmét, telefonon, mélben, meg minden lehetséges módon. És ez most így jó. Hozzuk ki mindenből a legjobbat. Legyen így.

Elmentem moziba (megint) és megnéztem a Felhőatlaszt. Nem megyek át Rézandrásba,pipázni sem fogok, de valamit azért csak írok. Nagyon érdekes film volt. A nagy katarzis ugyan (azt megkaptam PI-től) elmaradt, de ettől függetlenül nagyon tetszett. Meg kell nézni majd DVD-n még vagy 10X, mert ez nem egyszer nézős kategória az egészen biztos. A színészek egészen zseniálisak voltak. Ez nem túlzás. Mindegyikük több szerepben,férfiben-nőiben egyaránt. Hugh Grant valami egészen elképesztő volt.... Ez sem túlzás.
Nekem Huxley Szép új világa jutott eszembe többször is a film során. Meg a Mátrix, Ötödik elem, Csillagok háborúja meg egy csomó film, ami most nem jut eszembe :)  Legközelebb tollal-papírral nézem majd.
A mondanivalója egyébként nagyon-nagyon. A látvány is. És szerencsére nem 3D. Úgyhogy, aki vágyik egy kis agytornára, jó színészekre, az azonnal húzzon el moziba és tegye magáévá a filmet.
Tegnap este eszembe jutott a Camino. Az Út. Erre reggel bekapcsolom a dobozt, amíg készülődtem és mi ment benne??? Igen a Camino-ról egy ismeretterjesztő film. Najóvan. A Felhőatlasz erről (is) szól egyébként. Nincsenek véletlenek. De nagyon nincsenek.

Kicsikét szűk a világ nekem,
Keresem benne még a helyem,
Nem látom tisztán a holnapot,
Lehet, hogy ebbe én ma még belehalok!

Félig telt poharak az asztalon,
Ha úgy tartja kedvem, néha beleiszom,
Szólj rám, ha egyszer véletlen
Összefutnánk egy másik Életben!

3,14 élete

Mivel még mindig nyomorult a lábam (lassan én is), ezért sport semmi. Na ettől kezdek kiborulni, mert idő lett volna rá bőven az elmúlt napokban.A kedvről nem is beszélve. De nem mehet simán úgy látszik a dolog. Jelenleg abban reménykedem, hogy legalább hétvégére elmúlik.... Holnaptól ráadásul munka. Szuper.
Mivel a futás érdeklődés hiányában elmaradt, ezért elhúztam moziba és megnéztem a PI élete című filmet (Ang Lee elég jó filmeket szokott összehozni,pl: Tigris és sárkány). Jó volt nagyon, valahogy egyes részei, mondatai pont betaláltak.Már hogy a fenébe ne találtak volna be,mivel hitről, útkeresésről, kalandról,tűzről, ösztönről és sok minden másról szólt a film. SZABADSÁG!!!!!!Gondolatébresztő volt...............................
Nem elégszem meg azzal, amit látok, láttatnak. Nem, nekem több kell. Nekem muszáj kutatnom, keresnem. Keresem az utam (igen Ákos). Magamat főleg. Az a legfontosabb, minden más csak, azután jöhet. Ebből indul ki minden és ide is tér vissza. Nyughatatlan vagyok (vadember).

A kicsi/nagy  Pi története erről szól. Nem elég neki, amit tanul. Megy kérdez, kísérletezik,bajba kerül, aztán túlél. Hite van, mert a vallás sötét. Van neki még ösztöne is, az ősi belülről jövő, ami mostanság el van nyomva. Vagyis nem lehet elnyomni, pont ezért hívják ösztönnek és pont ezért szenved, sínylődik a mai ember és nem érti meg magát. ÖNMAGÁT! És vergődik, vergődünk, mert a tűz itt van bennünk. A híg fos tengerében úszunk. Pi legalább az igazi tengerben evez egy bengáli tigrissel, Richárd Parkerral.És folyamatosan küzd. Elsősorban önmagával. De a HITÉT egyetlen percre nem veszti el! Mert nem is vesztheti. Azt senki nem vesztheti. Mondjuk, akinek nincs az nem is érti ezt az egészet úgy sem.A hit nem egyenlő a vallással ezt azért még elárulom, ha eddig nem lett volna elég világos.A vallás egy mocskos, hazug, álszent, manipulatív szarság.Akármelyiket is vesszük. Semmi különbség nincs köztük. A hit, pedig egy semmihez nem köthető, ellenben  világos és tiszta és a miénk.A hited a tied, semmi nem irányíthatja és senki nem mondhatja meg, hogy mit gondolj, érezz, cselekedj.
Kellett nekem ez a film nagyon úgy érzem. Jó ideje kitörni készülök, egyre inkább érzem ezt belül. Hogy meddig marad a tüzem szunnyadó üzemmódban azt nem lehet tudni. De valami hajt, sürget. Mennem kell a világ csak rám vár.......................

A következő idézetet egy kedves kolléganőm (Ritás) küldte nekem, hogy én jutottam az eszébe róla:

 "Erőteljes fantáziájáról és lángoló szenvedélyességéről híres fajtából származom. Az emberek őrültnek mondanak, de még nem dőlt el a kérdés, vajon az őrültség nem a legmagasabb rendű intelligencia-e; vajon sok nagyszerűség, vajon minden mélyenjáró dolog nem a kóros gondolkodásból származik-e olyan lelkiállapotból, amely felülemelkedik az általános értelmi képességen? Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára." (Edgar Allan Poe)

Vadember

Ez lennék én anyukám szerint. Ezt a jelzőt  tegnap ragasztotta rám és azóta is szakadok rajta. De tetszik. Történt, hogy a nagy karácsonyozásban beszélgettünk. Én hoztam a formámat, ahogy szoktam sztorizgatás közben. Erre egyszer csak rám néz és azt mondja: Évike, te olyan vadember lettél. Muhahahaha
Nem bánom, ez a jelző egyáltalán nem sért, sőt.......................
Viszont történt velem egy kis malőr, lesérültem tegnap a nagy karácsonyváró futásomban.Teljesen új sérülés, ilyen még nem volt. Büntetésbe kerültem, mert nem tudok futni.Járni is nehézkes. Az érzés nagyon szar, de ebből is ki kell hozni a legjobbat valahogy. A világvégét túléltem, ezt is túl fogom. Mondjuk nekem ez nagyobb arculcsapás, mint a Maja jóslat. Minden napra terveztem futkosást, főleg, hogy Jézus meghozta a pulzusmérőmet, meg az MP3-as kütyümet(és meg is lettem invitálva egy holnapi félmarcsira, de nem tudok,jajjjajajajjajajjj). Ezeket szerettem volna tesztelni az elkövetkező napokban. Nos, tesztelem is őket itt magam mellett. Szépek, jó rájuk nézni. No para lesz alkalmam bőven....Egyet nagyon remélek. Hogy vasárnapra helyre jövök, mert akkor lesz a következő agymenés Megában, nem szeretnék lemaradni róla. Meg, amúgy is....Nem sántán akarom köszönteni az új évet....nemá!!!
Beüzemeltem közben MP3-at. Adele, I Set fire to the rain című csodájával debütált a fülemben. Nem is tudom mit mondjak. Elég annyi, hogy csaptam egy egy személyes őrjöngést és kurva jól esett.Jó, hogy nincs bekamerázva a lakás........

*
A karácsony egyébként jól telt nagyon. A családi is, meg a vecsési is. A vecsési karácsony Krisztivel már tradícióvá nőtte ki magát. Mindig hozzá megyek, amikor vége családi banzájnak. Aztán hajnalig szoktunk világmegváltani. Nagyon szupi ajándékot kaptam tőle. Képet. Képeket, vagyis sok kicsi képecske, egy nagyobb képbe szedve. Életem eddigi fontos, jelentős állomásaival. Nagyon cukker holmi. Sokat fogom nézegetni az biztos.

Tripla csokis brownies, light cola, sarok....úszás=Perfect day

Ma van születésem napja. XXX+VI éves lettem. Az 2x18 pontosan, ami bele is illik a képbe, mert belül 18-nak érzem magam. Az, hogy kívül mi látszik nem igazán érdekel. Meg a szülinapom sem, mert valahogy nem szeretem, ha ünnepelnek. Ez az én szerénységem.
Ezt a napot is természetesen edzéssel kezdtem. Mi mással???? Mégpedig dupla spinningel, ahogy kell. Jó volt nagyon meg lettünk szépen hajtva így karácsony előtt, de pont ezért mentünk.
Spinning után szokásos kávé.K. Anita ott ült a sarokban. Ajajajajj! Ő beteg, mit keres itt??? Sejtettem, hogy mit :) én meg itthon hagytam az ajándékát, mert azt hittem otthon fekszik az ágyikójában. Szuper. Szóval Anita jött és sütött nekem egy csoda-finom tortát. Csokisat! Valami fenséges, de tényleg, nem csak nekem ízlett ennyire. Még van belőle egy picike, talán kitart még vagy 10 percig. Szóval megbontottam a tortácskát, közben megérkezett András is a sarokba.Ő is felköszöntött,tőle kaptam a kedvenc italomat Light Colát és egy Milka desszertet. Na azt még nem mertem kibontani. Gondolom értitek, hogy miért :) Aztán jött még Zita és Anikó és kerekedett egy kis sütievős, beszélgetős "összejövetel". Én megmondom egész őszintén, hogy nem vágyom ezeknél többre. Azok az emberek vettek körül, akik fontosak és akikkel szívesen vagyok. Ez a szülinaptól függetlenül is így van. A sarok már vasárnapi tradíció lett. Nekem ez elég és feltölt energiával. Az alap energiámra még ez is juhéjj! Köszönöm  nektek!
A szülcsinapcsi party után még beszöktem egy fél gerinctréningre. Egészre akartam, de az okok ismertek. Aztán Anikó meghívott egy habosra a Szamosba, mert állítása szerint paraszt volt :) nem volt az,de a kávét nem utasítottam vissza.Meg a pletyizést sem. Úgy volt, hogy együtt fulladunk bele a vízbe ma, de sajnos nem érezte túl jól magát, ezért a közös fulladás elmaradt.

*
Én elindultam azért úszni tanulni, mert kell. Nórival találkoztunk az usziban, öltözés és irány a víz. A kismedencébe kezdtünk, mert ott lehetett tanulni levegőzni, kar-munkázni, nem mellesleg, pedig melegebb a vize, mint a nagynak és senki nem volt benne rajtunk kívül.
El is kezdődött a munka. Gyakorlás. Nóri kitalált egy jó kis praktikát, ezt kell majd Anikóba is átültetni. Hasznos volt nagyon, de tényleg. Már nem fulladtam meg, mert kezdtem ráérezni, hogy hogyan kell ezt csinálni. A kulcsszó: könnyedén! Semmi feszülés, hanem lazán, nagyon lazán kell siklani a vízen. 
A levegővétel is jobban ment, mint múltkor és ennek nagyon örültem. Tudtam gyorsban haladni úgy, hogy levegőt is tudtam venni. Ennek nagyon, de nagyon örültem!!! Na nem mondom, hogy fasza volt minden, de határozottan jobban ment. Ez köszönhető annak, hogy nem kapkodtam, nem voltam hirtelenke. Próbáltam önmagamhoz képest higgadtan, megfontoltan hozzáállni a dologhoz. És működött. Levetkőztem a hiperaktivitásomat és mindjárt meg is lett a gyümölcse. Milyen érdekes ez....Nyugodt, határozott energia. Ez visz előre. Ezt kell megtanulni. Ezen kell dolgozni. Összességében leúsztam ma 1,1 km-t. Mellben és gyorsban vegyesen. Volt, hogy nehéz volt, volt, hogy könnyebb. Munka lesz vele. Sok és kemény, de elindultam!

A brownies-ból még egy falat van, a kólából is akad még, a bonbon bontatlan. A mai napi élmények eltéve. Jó mélyre. 

Margitszigeti mocorgás

Eddig még nem sikerült a szigeten futnom. Nem mintha nagyon erőltettem volna  a dolgot. Van nekem egy népligetem teljesen felesleges kiutaznom a szigetre. No de ma sziget lett a terepfutásból, mert azt mondták a hozzáértők, hogy a hegyen valószínű nagy a sár. Nekem mindegy hol futunk, oda megyek, ahova mondják. Jó diák vagyok. Este sajnos Zita lemondta, így újratervezés lett és arra jutottam, hogy kocsit itthon  hagyom és futás-metró-futás kombóval fogom megoldani a dolgot. Így is lett. Itthonról metróig kocogás, metró nyugati, onnan sziget kocogás, hazafelé ugyanez. Nem mondom, hogy a metrón nem néztek furcsán rám, főleg hazafelé, amikor már látszott a fejemen némi torzulás :)
A sziget jó volt. Volt 1-2 elvetemült futó rajtunk kívül, de lehetett haladni. A tempónk is jó volt (nekem legalábbis, András tuti lekörözött volna 2x, ha a saját tempójában megy, mondtam is neki, hogy nyugodtam hagyjon ott). Életemben először a szempillám megfagyott!!! Ez nekem nagyon tetszett, kár, hogy nem volt nálam tükör.
4 kört karmoltunk be, ami 21,4 km-t tesz ki. 5.16-os ezrekkel, ami egész jó kis idő nekem. 1:52:41 lett a vége. Futás közben egy mondat kellős közepén kellett rádöbbennem,hogy nekem a héten az a 2. félmaratoni távon volt. Elsiklottam felette teljesen. András mondja, hogy neki ez a 2. félmarcsija a héten. Erre én: b+, nekem is!!! Akkor esett le, hogy hétfőn mentem 22 kilit. A felismerés tetszett!!! Egy hét alatt 2x21 km. Tyűha! Vállveregetés, arcoskodás. Ilyenkor picit tudatosul bennem, hogy nem semmi dolgokat tudok én véghez vinni. És ez jó érzés.
A futás uccsó körében azért már szépen éreztem a hajlítómat, meg a fáradtságot is. Hiába, ennél én valamivel lassabban szoktam futkosni. Összességében jó, sztorizgatós, de azért nem madárcsicsergős futás volt. Kellemesen elfáradtam, délután azért még tekerek egyet :)

A nagy számok törvénye

Alkotói válságban vagyok pár napja, de valamit csak megszülök. 

A minap futott át az agyamon, hogyan lesz 5 kiliből 30 és, hogyan lesz 1 órából, akár 4 óra tekerés. Idővel. És úgy, hogy magától jön az egész, felépül, beépül szó szerint. És nem is mindig tudatosan. Persze van egy terv egy napi penzum, de az élet ezeket felül, vagy alul tudja írni. Az alul most nem érdekes, a felül az, amiről most szó (írás) lesz. Ezt én zakkanásnak hívom. Mert az. Elkezd az ember lánya/fia sportolgatni. Hobbi sportolgatni. Ez eddig ok. Eljár  ide-oda. Heti pár alkalommal. Szereti, komolyan veszi, nem hagy ki edzést. Összeismerkedik pár sporival. Plusz egy löket. És csinálja. Maradunk még egy órát? Persze. Kipróbáljuk azt az edzést is? Persze. Alakul a csapat. Valahogy összeverődnek a hasonlók a nem odavalók meg morzsolódnak. Persze ehhez kellenek olyan edzők, akik nem csak úgy letudják az órájukat, hanem benne vannak szőröstül-bőröstül. És kitalálnak ezt-azt. Kihívásokat. Nem csak a teremben, hanem földön, vízen, levegőben. Sárban, mocsokban, hidegben, melegben. És a zakkantak csinálják. Nincs kifogás meló van. Aztán fajul a dolog tovább. Zakkanték már önállóan is keresik a saját agylövéseiket. Múltkor 5 kilit mentem, jó ma legyen 10. Múlt héten 1 órát maradtam, legyen ma kettő, nem inkább legyen 3 az a biztos. És így gyűrűzik a történet napról-napra. Már akinél, mert vannak olyanok, akik csak bele-bele kapnak a dolgokba, aztán büszkén kihúzzák magukat, hogy mekkora fasza gyerekek, pedig....... Mentségükre legyen mondva, hogy legalább csinálnak valamit. Bár én irtózom az ilyen emberektől, mert igazi energiavámpírok és menekülök előlük. Én meg tudom paraszt vagyok, meg el vagyok szállva magamtól. Vállalom.Muhahaha.
Aztán jön a következő lépcsőfok.IM váltó, 4 órás cross, 4 órás spinning maraton, félmaratonok, 4 km-es kitörés party stb..... OMG. A kemény mag meg a lehető legtermészetesebb módon csinálja ezeket, mintha erre született volna. Anyák, apák, gyerekek, középkorúak, ifjú titánok, mindenki!
És itt jön be az én külön utam. Anno, amikor lefutottam az első hosszúmat tavasszal Matyiékkal, akkor  azt gondoltam attyaég ez mennyire durva már?! Aztán jött Atád 23 kili. Tyű, mekkora király vagyok???!!! Aztán végigfutkostam a nyarat, mást nem is csináltam. Most ott tartok, hogy heti 1x tuti lefutom a félmaratont, de van, hogy többet is (eddigi legtöbb a 30 kili volt). A 21 kili már meg sem kottyan. Ezt nem nagyképűségből írom, hanem tanulságként. A fejem és a testem is bírja. És ez jó érzés. A 30 már nem volt ennyire "laza", de bírható volt. A határ nyilván a maraton (biztos ez?). Szóval a határ a nincs határ elvén működik. És úgy látom nem csak nálam. Mondjuk a keresztmetszet igen szűkös ez ügyben, mert nem mindenkiben van benne ez a fajta X faktor.Sajnos abban sem, aki azt hiszi magáról. De, ahogy én kifejlődtem báb mivoltomból, úgy nyilván más is ki tud.
Ezt sikerült megszülnöm. Nem sok, nem is ironikus, de az enyém :)

Egyedül (nem) megy?!

Ha nem, akkor gyenge szar vagy még mindig....
És közlöm, ha egyedül nem, akkor mással sem. Ez van emészd meg.

Na ebből mi fog kisülni....

Nem megyek edzeni, nincs kivel.
Ma nem megyek, mert XY is lemondta és egyedül nem megyek.
Olyan fáradt vagyok munka előtt/közben/után (nyilván az vagy, mitől lennél friss?)
Majd jövő héten megyek, mert akkor jön XY.
Majd januártól. Muhahahahaaha
Nem tudok odafigyelni a kajámra, mert otthon főznöm kell a páromnak. OMG.

Ismerős mondatok ezek???  Kifogás, kifogás hátán. Szánalmas. Játszma. Sőt! Játszma a köbön. De erre ki kíváncsi? Kell ezt hallgatni? Dehogy kell! Leépíteni kell, arra való, pont arra. Parasztnak hisztek? Ne csak higgyetek, tudjátok is, hogy az vagyok.Paraszt=őszinte.
Tegnap egy kedves kollégám (nem munkahelyi) azt írta 11 km lefutása után, hogy fejben gyenge! Mert haza fordult a tervezett előtt!!! Mert hideg volt és nem érezte jól magát, akkor abban a pillanatban! Nem az volt, hogy el sem indult! Nem, nem. Érzed ezt? Nem hiszem.Akinek csak kifogásai vannak, az ezeket a dolgokat soha nem fogja érezni, érteni. Egyébként az illető már 1x IM, tehát kurvára nem egy kifogásgyártó ember. Írtam is neki privit gyorsan. Jól is esett neki, azt válaszolta. Ennyi.
Elcsapongtam a címtől, vissza.
Egy pillanatig is elhitted hogy ha egyedül nem tudsz nekiállni valaminek, akkor mással menni fog? A lószart fog menni. Tarts önvizsgálatot. Állj a tükör elé, de ne azért, hogy profilfotót csinálj és még csak nem is azért, hogy az alakodat csodáld, mert az nyilván szar. Nézz szembe magaddal egy pillanatra. Aha! Ha ebből valamit megértettél, akkor van még esélyed.
Én nem azt mondom, hogy rossz az, ha valakivel elmész edzeni. A rossz az, ha ő nem megy, akkor te sem. Ez a hereség. Nem kívánatos állapot. Mert mi van, ha Gizikének megjött a megjönni valója? Kurvára semmi, a tiéd nem, akkor húzzál el egyedül a betervezett edzésre, programra.Az időd drága. Győzd le magad! Jó érzés.
Én is beleszaladtam már közös edzések rejtelmeibe. Köszönöm elég volt. Most is vannak közös edzéseim pár emberrel, de teljesen másképp. Nincs várakozás, nincs kifogás. Ha ott vagy kezdésre oké, ha nem, akkor így jártál. Működik.
A kifogásokat mindig magadnak gyártod! Mondom mindig. Tudom beteg a kanárid. Gyógyítsd meg, aztán húzzál a dolgodra.De lehetőleg ne E-fitnessre, mert még megárt. Ne várj senkire, semmire, a csodára meg végképp ne. Az a tiéd, amit elvégzel, ott, abban a pillanatban. Nem tegnap, nem holnap! Ma, azon belül MOST. A pillanat a tiéd semmi több. Ha ezt a pillanatot arra pocsékolod el, hogy másra vársz, akkor egy igazi idióta vagy. Az emberek nagy többsége az, úgyhogy nem fogsz kilógni a sorból. Ha fogod magad és elindulsz a saját utadon, akkor van némi esélyed arra, hogy ne az idióták sorát hosszabbítsd magaddal is.
Ne hagyd, hogy akárki is visszahúzzon, hátráltasson. Ne hagyd, hogy a károgók a saját gyengeségeiket rád vetítsék ki. Ha diétázol, mert dagadt vagy, még véletlenül se hallgasd az olyan faszságokat, hogy erre+arra az élelmiszerre szükséged van! NINCSEN!  Ne hallgass az ostoba barátok/nők tuti tippjeire. Ha nem tudod merre indulj, akkor inkább írj nekem.De ne add fel! És a legfontosabb: az ember mindig egyedül van! MINDIG! Ha ezt megérted, akkor el tudsz indulni a változás felé és innentől kezdve nincs határ.Vagyis egy határ van mindig az TE vagy. De le kell győzni....igen magadat, sokszor. Mindennap.................

UI: az előbb a Gyilkos elmékben FBI triatlon volt :) a céges vacsin lépésszámlálót kaptam egy kedves kollégától, aki ráadásul nem is közeli kolléga és mégis tudta. A hab a tortán, hogy még jóval az ajándékozás előtt dumáltam vele és a pofájába vágtam, hogy dagadt lett, le kell fogynia. De jól fogadta az őszinteségemet, semmi sértődés, vagy ilyesmi. Aztán megkapom a lépésszámlálót :) Ilyen az élet, ilyen az adott pillanat.
UI2: Nagyon sokat ettem (zabáltam). Tudok tükörbe nézni??? IGEN! 

Károgóknak, irigyeknek....

"Neked könnyű, mondja.

Arra gondolok ,amikor a szél majd kitépi az ajtót a kezemből, ahogy kilépek a sötét, hideg éjszakába és elindulok.

Neked könnyű, te nem hízol. Arra gondolok amikor nem szedek másodszorra az ünnepi asztalnál.

Neked könnyű, te nem vagy fázós. Arra gondolok amikor nem érzem a lefagyott lábujjaim az átázott cipőben.

Neked könnyű, van erre időd. Arra gondolok amikor az esti mese olvasása után húzom magamra a hideg göncömet.

Neked könnyű, van erre pénzed. Arra gondolok amikor nap nap után a Széna téren várom fél órán keresztül a következő távolsági buszt.

Neked könnyű, te nem vagy beteg. Arra gondolok , amikor szúr a meleg víz a tus alatt és csak remélem, nem fáztam meg az esőben.

Neked könnyű, mondja. Arra gondolok, nekem könnyű?!"

Csányi Csanya tollából

  Ezt a gyöngyszemet ma találtam és nagyon megfogott, gondolatokat ébresztett bennem. Nem önfelsz*pásnak szánom.! Menjünk szép sorjában, mert nap, mint nap hallom valamelyiket a saját kis életemben is. 
Valóban könnyű hóemberként beöltözve, a mínusz 5 fokban nekiindulni a napi penzum teljesítésének, majd álló helyzetben futni, mert úgy fúj a szél, hogy alig lehet benne haladni.
Valóban könnyű szombaton hajnalban ébredni, hogy 7-kor kezdeni tudjuk a futást a Hármashatáron.
Valóban könnyű ilyen "alkatnak" lenni. Akkor elmondanám, hogy voltam 75 kiló is.  De nem tudok azokkal mit kezdeni, akik úgy kezdenek egy mondatot, hogy erről+arról  képtelenek lemondani. Nem is kell, de javaslom, hogy inkább kussoljanak....
Valóban könnyű, nem vagyok fázós. Ez a nap vicce.
Valóban könnyű, mert időmilliomos vagyok ugye. Mert megkaptam már ezt is, hogy időm bőven. Innen közlöm, hogy nem időm van több, hanem elszántságom.Mert, azoknak mitől ne lenne ideje, akik a fészbukra posztolgatják,hogy épp hol partiznak, vagy zabálnak???? Akkor időtényező kipipálva azt gondolom. És szinte minden napom percre pontosan be van osztva (munka,futás, spinning, uszoda). Tudok benne segíteni kedves károgók. És vannak családanya sporttársaim, aki szívesen adnak pár jó tanácsot. 

Valóban könnyű, tele a pénztárcám. Csak úgy ömlik bele számolatlanul a pénz. Nos fogalmazzunk úgy, hogy nem veszek okostelót, de veszek helyette téli ruházatot a futáshoz. Metrózni sem derogál, meg turkálóba menni sem. 

Valóban könnyű, mert nekem még nincs kinek mesét olvasnom. Viszont van egy kutyám, ami nem kevés alázatot, időt kíván. Na de szépen tudunk mi együtt futni. 

Szóval könnyű, sétagalopp,havajdizsi, Bizonyos szempontból valóban könnyebb, mint másnak, mert magammal kell csak megbeszélnem a dolgaimat.

Mennyi? 30!

Nem, nem a 30-at töltöm, azon már rég túl-vagyok. Ennyit futottam le ma. Ez volt az eddigi leghosszabb futásom. Innen már "csak" 12 kili a maraton. Meg is lesz nemsokára. A futás jó volt, 1-1 kisebb holtpontom volt, de hamar átlendültem. Egyszer viszont szomjas lettem. OMG. Szükségem volt vízre. Kiszaladtam az egyik büféhez kunyeráltam vizet és már szaladtam is tovább. Ez 24-nél volt. Innen már csak 6 kilit kellett mennem. És meglett!!! És ez jó! Nagyon jó. Amikor hazaestem, azt hittem, hogy nagyon elfáradtam. De tévedtem. Forró fürdő, kaja és megy tovább a nap. Az esti spinninget lehet okosabb lenne kihagyni, de úgy sem fogom. Esetleg lazábbra veszem valamivel.

Erős idegzetűeknek....SpinningR

A mostani bejegyzésem nem lesz túl szép, úgyhogy, aki nem bírja a csúnya beszédet, durva szókimondást, az innen ne is menjen tovább. Előre szólok, hogy ez az én blogom. Nem lesz jellemző a későbbiekben ez a fikázás, de tegnap olyan dolog történt, ami kibaszta a biztosítékot.
Történt ugyanis, hogy részt vettem egy rendezvényen. Egy spinningR maratonon. Ezúton köszönöm a Megafitnessnek, hogy lehetővé tette a bérletesek számára az ingyenes részvételt.
A maraton jó volt, nyomtuk ezerrel. Egy apró zavaró tényező volt, ami hatalmassá dagadt a végére. Én alapjáraton nem vagyok paraszt, de nem alapjáraton meg nagyon az tudok lenni. Na nem mindenkivel! De, aki irritál, azzal jajjjj. Nem kevés ilyen ember van :)
Akkor innen in medias res!
Volt egy edzőféle csaj, vagyis nem csak féle, mert papír szerint nagyon is az sajnos. Mert az ilyennek jobb lenne, nem emberek közé menni, pláne nem oktatni őket. Volt is anno szerencsém pár óráján részt venni, úgyhogy tudom miről beszélek. Szóval nyuszika elkezdte tartani egy másik edzővel a maraton rá eső részét. A másik edző okés volt, legalábbis szakmailag mindenképpen. De nyuszika..... Eleve a hangja olyan, hogy fáj, amikor megszólal. Nagyon fáj. Amit kiejt a száján annak jobb lenne nem kijönni onnan. DE, ahogy a bringán rángatózik, vergődik...na az a nem semmi. És ezt is adja át a vendégeknek, akik azt hiszik, hogy ez a jó technika. Nyilván azt hiszik, mert azt feltételezik (jogosan), hogy aki órát tart, annak hinni lehet.
Nyuszika NULLA ellenállással, hatalmas pedálfordulattal és kurva sokáig hívja futni a népeket. Ami azért borzasztó, mert ekkora pedálfordulaton 10-15 percet futni LEHETETLEN!!! És nem is szükséges......Egyrészt nem lehet bírni, másrészt meg szétbassza az ember térdét, csigolyáit stb.......
De nyilván ez nem szempont nyuszikánál, mert ő baromira élvezi a saját társaságát és pont lefossa, hogy ki és mit csinál. A vesszőfutásnak itt még koránt sincs vége. Jön a hegymenet. Hurrá! Nyuszika imitálja, hogy tesz ellenállást a bicajára, de kurvára a levegőbe hadonászik szerencsétlen és továbbra is pattog a biciklin, mint a csajok a csúcson című filmtörténi klasszikus ominózus jelenetében.Igazából lehet életre is keltette a film ide vonatkozó részét. Az arckifejezéséből erre lehetett következtetni. A spinneren soha semmilyen körülmények között nem pattogunk!!! És nem is tudunk pattogni, ha van ellenállásunk.(Tehát nyuszika végig átbaszta a népet!) Megint az a kurva ellenállás. Igen megint, mert ellenállás nélkül a spinningR olyan, mint a könyv betű nélkül. És mivel a könyv nem könyv betű nélkül, ezért a spinningR nem spinningR ellenállás nélkül. Remélem értve vagyok.
Szóval nyuszika olyan botrányosan SZAR edzést tartott, hogy én nem is engedném többet spinnerre ülni. Annyira szenvedtem az előadásán, hogy pofákat is vágtam végig. Ami tudom, hogy undorító tőlem, de ez van. Ami szar az szar. Szerencsére nem csak én  éreztem így, ez hamar ki is derült, még a rendezvény közben. Szerencsére valahogy ennek az órának is vége lett!!! Örültem is magamban, sajnos túl hamar. Mert jött az utolsó másfél óra, ahol nyuszika ismét parádézott. A finálét 3 edző tartotta (volna). Nyuszika ebben nem volt benne, hála a magasságosnak (gondoltam én naiv). Az összes edző egymás mellett ült, tekerték, amit kellett. Kivéve nyuszikát, mert ő mindig mást csinált. Vonaglott, produkálta magát végig, de úgy, hogy nekem megfordult a fejemben, hogy most azonnal megverem. Lesz, ami lesz alapon. Kitiltanak sebaj, de több embertársammal legalább jót teszek. Persze nem verekedtem, nem is fogok, mert minek :)
Attól az ostoba még az marad. Ezen nem lehet segíteni. szóval nyuszika érzésem szerint direkt mást csinált, mint kellett! Tette ezt olyan arckifejezésekkel, hogy én meg is kérdőjelezném szellemi képességeit. Vagyis azokon már nincs mit kérdőjelezni.A képesség szó sem való ebbe a szövegkörnyezetbe, a szellemi meg aztán végképp nem. És végig pattogott, mondjuk ezzel sok újat nem mondtam már. Meg vonaglott, mint egy 18+ -os film szeplője. Ha valaki forgatna esetleg spinninges pornót, akkor vinné a főszerepet. Lehet szólni kéne Kovinak ez ügyben.Ennyit nyuszikáról....
A rendezvény összességében tetszett.Kemény volt végignyomni az összes órát. Meleg volt, ömlött a víz mindenkiről, csodák-csodájára azokról is, akikről furcsa módon nem szokott. Nem is értem, hogy lehet nem izzadni.Olyan emberekkel voltam, akiket kedvelek. Páran nem tudtak jönni ők hiányoztak is. De majd legközelebb.
A napot egy jó kis beszélgetéssel egybekötött kajálással zártuk. Kellett.

Csajos futás a hegyen......

Úgy alakult a dolog, hogy a ma reggeli hegyi futásra ketten maradtunk Zitával. Nem baj csaptunk egy csajos nyargalást. Meleg az nem volt, hó,jég igen. -8 körül lehetett a hőmérséklet. Sebaj, ha már felkeltünk, akkor fel is megyünk. Hajnalban kaptam üzenetet Andrástól, hogy nincs jól és nem tud jönni, mert 1/2 3-kor még ébren volt. Az üzenet majdnem nem talált meg, mert hajnalban nem szoktam fészbukra felmenni, de most óra nélkül megébredtem fél órával a tervezett előtt és bekapcsoltam a gépet. Ez valami sugallat lehetett, vagy miaszösz. Szóval a falkavezér igazolt hiányzással távol maradt. Rajmundot nem hívtam,mert korán volt és nyilván jött volna, ha jött volna, ha meg nem, akkor ne én ébresszem már fel. Így lett csajos futás a mai. Ismét teljesen új élményt kaptam ez nem vitás. A hegyen volt minden. Még egy rókát is láttunk, mondjuk őt nem futás közben, hanem még előtte.
Volt ropogós hó, jég, fagyott kövek (nem kutya lába)néhol levelek. Koncentrációt igényelt, nem keveset ez tőlünk.  Zitával küzdöttünk is szépen. El is tévedtünk egyszer picit, mert én szőke vagyok és hiába voltam már sokat itt futni, egyszerűen az agyam nem jól raktározta el az útvonalakat. Egyébként jól tájékozódom, ha rá vagyok kényszerítve. Ha valakit követek, akkor meg kurvára nem. Ez van :) A hegyen egyébként nem lehet eltévedni valamelyik út úgyis levisz a parkolóba. Igazából nem is tévedtünk el, inkább útelágazáshoz érkeztünk (nem a Medgyessy féléhez). És ott úgy döntöttünk, hogy nem megyünk le a nagy-körre, hanem inkább ugyanazon az úton visszafutunk, amin jöttünk. Így is sikerült 95 percet mennünk ami kb. 14-15 kili körül lehetett.
Nagyon élveztem a dolgot, bár mostanában mindent nagyon bírok, ami új dolog. Ez a mai futás, pedig az volt. Hideg volt, jég volt, a végén szél is volt. A megváltozott terepviszonyok miatt a futás is sokkal nehezebbnek tűnt. Az izomláz is garantált, mert akadály van bőven, sokkal jobban igénybe van véve az izomzat. Már most érzem, hogy teljesen új ingert kapott a szervezetem.Nyilván ettől fejlődik is. A parkolóban még afteroztunk Zitával.  Öltöztünk, teáztunk, beszélgettünk. Mivel termoszom nem volt csináltam egyet gyorsan hajnalban. Házi praktika. A reggeli forró teás kulacsot alufóliával, aztán törölközővel körbetekertem. Ennyi. Megtartotta a meleget szépen, így volt teánk, amikor leértünk és jól is esett.
Tetszett ez a reggeli kaland nagyon! Jól is esett.

Kell ez neked? Kell hát!

Tegnap megvolt az első hóban futásom. A salakot választottam, mert az tűnt a leglogikusabbnak, ebben az időben. Beöltözés, indulás, megérkezés a helyszínre, persze futva. Egyetlen lány volt rajtam kívül, de ő még melegített, így enyém volt az első lábnyom! Lettem lábnyomomat a salakra. Nyilván ez senkinek nem jelent semmit, de mégis volt ebben valami különleges számomra. Tetszett a dolog bevallom. Aztán megkezdtem a köröket. Nem terveztem semmi különlegeset, csak pár kilit akartam menni, szépen nyugodt tempóban. Ez az időjárás pont erre jó, nem többre, nem kevesebbre. És nagyon élveztem ám! Hihetetlen jó érzés hóban futni, teljesen új élmény. A másik, ami nagyon jó volt, bár ez csak az egomnak és igazából nincs is jelentősége, hogy 4x köröztem le a lányt. Na nem azért, mert olyan kurva gyors voltam. Ő volt sokkal lassabb, de mindenképpen tiszteletre méltó, hogy egyáltalán lement futni. Mondom ő volt az egyetlen rajtam kívül.
Volt, hogy elgondolkoztam, miközben a havas eső az arcomhoz ért (nem sima tenyér a hátamhoz), hogy mit keresek én itt??? Erre még most sincs válaszom, de nem is keresem. Felesleges. Csinálom, mert szeretem, visz előre,nevel, rengeteg pozitív energiát ad. Ezért kell ez nekem! Esőben, hóban, fagyban, napsütésben.
Ma a népligetben szaladtam pár kört. Nagyon kalandos volt a dolog, rendesen koncentrálni kellett. Sötét volt ez önmagában is plusz figyelmet igényel ugye. Alig futottak, ami a ligetben igen meglepő. Volt minden. Sár, tócsa, falevél, gyökerek, kövek, póráz nélküli nagy testű ebek. Én imádom a kutyákat, de valahogy nem érzem magam biztonságban futás közben, ha nincs rajtuk póráz. Főleg, ha én is kutyával futok. Az oké, hogy a gazdik szépen andalognak 20 méterre a kutyáktól, de én meg futok/nék, mert ilyen szituban mindig belesétálok inkább az a biztos. Így telt a mai futásom,12 kili, laza tempó.De esküszöm még ezt is élveztem. Az akadályokkal együtt. Így volt kerek-egész.Valahogy mostanában minden tetszik, ami történik. (na jó nem minden, de az nem a sporttal kapcsolatos). Aztán hazafutottam, gyors készülődés és uzsgyi TRX. Nem mondanám, hogy jó voltam, de a hangulat az igen. Bírom ezt a szerdai csapatot nagyon!

Harc az elemekkel+magammal

Hétfő, szabadság. Mi legyen ma? Én tudtam mi lesz, kiszabtam magamnak már pár napja. Hosszú futás, időpara nélkül. Vagyis leegyszerűsítve alapozó futás. Lassan, minél hosszabban. Igazából arra is kíváncsi voltam, hogy mit bír el a fejem. Mégiscsak sok kiliről van szó és egyedül.....
Szóval kelés, mocorgás, banán, kis folyadék. Időjárás ellenőrzés. Uhhh. Nagy a szél... És hidegnek is éreztem a levegőt. Nem baj, egy réteggel több és jó lesz. Sapka, kesztyű, fülvédő és indulhat a nagy menet.
Indult is. Szépen lassan kezdtem, hogy melegedjek be. A szél durva, nagyon! Ez van sajnos hozzá tartozik az időjáráshoz és legalább nem esett, ami a tegnap este után ajándéknak számított.
Szóval, elindultam, kiértem a ligetbe, megkezdtem a köröket....Helyesebben meg kezdtem volna,ha nem görcsöl be a jobb lábamban az elülső sípcsonti. Ilyen nem volt még. A semmiből jött ez a számomra teljesen új fájdalom. Megálltam, nyújtás,  tovább. Megint görcs. Megint séta. És így ment a dolog. Aztán elhatároztam, hogy hazakullogok, mert ennek így nem sok értelme van, a lábamat meg ne csesszem szét.Ha nem, akkor nem megy. Gondoltam lekocogom-sétálom a maradékot az első körből és elhagyom a ligetet.Aztán elmúlt! Nem jött vissza, tehát csinálhattam a hosszú futásomat! Úgy örültem. Tehát az első kör után nem kellett elhagynom a pályát :) Akkor haladjunk tovább. Második akadály: a szél. A pofámba. Sokszor. Hideg.Kellemetlen. Volt, hogy úgy éreztem, hogy megálltam és helyben futok. Körülöttem meg repkednek a falevelek. Néha az arcomba is 1-1 betalál. Csodás. A nap viszont sütött, ami egy picit elviselhetőbbé tette a dolgot. Így köröztem a ligetben 24-25 kilit. Pontosan nem tudom mennyit, de ez most nem is érdekes annyira. A lényeg a hosszú futás volt, amit majdnem feladni kényszerültem, aztán mégsem. Frissítés nélkül csináltam, az uccsó körön 2 szem szőlőcukrot ettem meg, de igazából kibírtam volna nélkülük is. Az időt teljesen kizártam ebből a futásból, alig néztem meg az órámat. A vége 2:24 lett. 124-es átlagpulzussal. Teljesen jó ez alapozó futásnak. Összességében vegyes volt a dolog. Nem mondanám, hogy nagyon jó, azt sem, hogy nagyon rossz. Ez volt ma, tél van, még szarabb dolgok következnek, de futni meg kell. És nem futószalagon.

Első nap az uszodában

A délelőtti névnapozás után, várt még rám egy kihívás........igen az uszoda. Tyűha. Anikóval mentünk, Nóri vállalta a tanításunkat. Ő tudja :)
Szóval lement a névnapi zsúr, Anikó befejezte a gerincet. Anita elbúcsúzott, ment haza, ma még nem úszott velünk. Elmentünk ebédelni. Vagyis Anikó ebédelt, én néztem, mert annyi sz@r szénhidrátot magamba tömtem megint, hogy erről inkább nem is beszélnék, meg minek is. A lényeg, hogy nem voltam éhes. Kellemesen elbeszélgettünk, azt mi tudunk, csak ritkán van alkalmunk sajnos. De most volt. Üldögéltünk, szófostunk, aztán irány az uszi. Nórival 14.30-ra voltunk megbeszélve. Hamarabb érkeztünk és ültünk szépen,mint a jó diákok :) Mert azok is vagyunk nah! Úszni akarunk megtanulni! És meg is fogunk ez nem kérdés.
Befutott Nóri, becsekkoltunk és irány a víz. Hideg. Nem baj, úszni jöttünk be kell menni. És bementünk. Nóri elkezdte magyarázni,mutatni a dolgokat. Nagyon profi és nem mellesleg gyönyörűen úszik. Irigykedem ám rá. Volt ott minden. Lábtempó, levegővétel, karmunka. Uhhhh. Nagyon nem egyszerű a dolog. Én sajnos elég türelmetlen vagyok és jó szokásomhoz hűen, bele a közepébe. 10 csapás után ki is fulladtam úgy, mint aki sosem sportolt még, nem beszélve arról, hogy a fülemen, orromon, számon is a víz folyt, de levegőt nem nagyon kaptam. A medence alja viszont szép :) Ezt csak azért írom, mert sosem úsztam úgy, hogy nyitva volt a szemem. De tetszik a dolog és vissza is vágyom már most. Ez nagyon jó, de az uszi 2 hétig zárva lesz. Igen pont most. Nem baj, van másik uszi is, majd megyünk oda addig, mert menni kell.
Szóval vissza a vízbe, mert megint elkalandoztam. Nóri nagyon jól tanít, magyaráz, javít. Ittuk a szavait. Meg a medence klóros vizét is. Így tempózgattunk oda-vissza, oda-vissza. Hol gyorsban, hol mellben, hol megfulladva, hol kifulladva. A mellúszás nagyjából megy, de ennél most több kell nekem, de mindenesetre kilométer gyűjtésnek jó lesz. Meg légzéstechnika tanulásnak.
Egyébként nagyon jól éreztem magam, egyáltalán nem volt negatív az élmény. Sőt! Aztán a kis kezdő lubickolásunk után bementünk a szaunába sztorizgatni. Kellett az is nah! Így lett kerek egész a történet, na meg fáztunk is. Így telt el az első közös úszásunk, amit majd követ a többi.
Aztán hazajöttem és beírtam az edzésnaplómba az úszást. És itt ért a következő pozitív élmény. Többen kommentelték az edzésemet és biztatnak, hogy menni fog és jó lesz és tanácsokat adnak.És ez nagyon jól esik tőlük, főleg, mert nem is ismerem őket. De itt jön be az, hogy ők tudják,  hogy milyen nehézségekkel küzd meg az ember az edzései során. Azért tudják, mert benne vannak, vastagon. És ott lesznek a tó partján.... Jó néhányan már meg is járták.
Úgyhogy összegezvén a mai napot: SZUPER!

Ünnepség a sarokban

Ez a mai nap..... Nem is tudom hol kezdjem...Volt ma egy névnapi mulatság, de eddig nem írhattam róla, mert tuti bukta lett volna belőle. A történet októberre nyúlik vissza, amikor is kitaláltuk, hogy megajándékozzuk Andrást névnapja alkalmából. Annyit kaptunk már tőle, hogy ezt ideje volt "meghálálni". Azt találtuk ki, hogy kap egy utalványt a SPURIBA, hogy vegyen magának szép új futócipőt. Ötlet szuper mindenkinek tetszik, csináljuk. Egyszer egy hegyi futás közben azt mondta, hogy nézegeti a cipőket E-bay-en. OMG! Ez nem jó hír.... Na de a nőknek nem kell a szomszédba mennie egy kis konspirációért  ezért írtam a feleségének... Ő aztán rögtön beszállt a történetbe. Mint említettem a nőknek ez evolúciós hozadéka, erre vagyunk teremtve. Innentől kezdve akármi történt cipő fronton az rögtön jött forró dróton és vissza. Közben az is megszerveződött, hogy eljönnek ők is a gyerekekkel teljes titokban. Így szerveztük meg a névnapot. Persze volt közben csoportkép készítés, aláírás, mindezt úgy kellett csinálni,hogy a terembe ezt senki ne vegye észre. Megcsináltuk! Elérkezett a nagy nap, vasárnap reggel. Dupla tekerés. Páran megbeszéltük, hogy egy órát maradunk, mert elő kell készíteni a terepet. A dolog azért volt érdekes, mert mindig duplázunk.... Most meg egy??? Nem baj ez van. Páran meg  csak a másodikra jöttek ugyanezért. Óra után elkezdődött a nagy rohangálás. Lementünk 10-re Éviékéért, aztán gyorsan tesco üccsikért. Aztán jött az ereszdelahajam... telefonom ezerrel elkezdett csörögni :) vége az órának, András öltözik stb..... Gyorsan fel a Megába sütiket kipakoltuk. Közben mindenki befutott, teljes volt létszám. Jelet megadtam Balinak, hogy jöhetnek (Bali feladata volt, hogy feltartsa az ünnepeltet az öltözőben, bármi áron). És jöttek. András, amikor kijött rögtön a gyerekeibe botlott. Aztán nézett ránk... Mi meg rá, úgy ahogy ez egy meglepi bulin történni szokott. Aztán elkezdte összerakni a dolgokat és úgy láttam, hogy tetszett neki és picit meg is hatódott. De így van ez rendjén. Aztán átadtuk a kis csomagot is, megnézte és így szólt: lesz cipőm??? Igen lesz......

És elkezdődött a matiné. Beültünk a kis sarkunkba, ettünk, ittunk, beszélgettünk, nevettünk. Nagyon jó volt. Egyszerűen fantasztikus emberek jöttek össze. Nagyon jó energiák voltak. Úgy érzem sok dolgot fogunk még együtt csinálni. Köszi mindenkinek!!!! Egy élmény volt!

A kevesebb néha több

Közhelyes a cím, de pont ettől igaz! Délutánra terveztem még egy spinninget, de helyette pihentem. Na ez nagy szó nálam, azért is írom meg. Nem szoktam délután aludni, hanem egyben nyomom le a napomat. De ez most kellett és jól is esett. Sajnálom, hogy nem mentem Anikóhoz, mert szeretek vele tekerni, de biztos meg fogja érteni :) Holnap is csak egyet fogok tekerni reggel, viszont délután beleugrok végre a medencébe és elkezdem a gyorsúszást.........tanulni. OMG. Mi fog ebből kisülni??? Újabb kihívás! Úgy jó, ha van.
Még az is lehet, hogy baromira tehetséges vagyok úszásból, csak nem tudok róla. Ez a nap vicce volt természetesen.
Mára ennyit tudtam írni, de holnap olyan események lesznek, hogy ihajjj! Azt mindenképpen meg fogom osztani.

Hegyi futás 2012-12-01

Munkanap. Na de nem nekem szerencsére. A falkavezérünknek igen. De ez sem tartott vissza minket attól, hogy felmenjünk a hegyre. Később indultunk, kevesebbet mentünk, de mentünk. 10 kilométert beszéltünk meg, mert dolog volt. Picit lassabban ugyan, de becsületben. Az idő még mindig kegyes, szikrázó napsütés volt. Ami néha igen csak vakított, de ki bánja ezt. Mondjuk néha én,mert így is parázok, hogy elesek, vagy kibicsaklik a bokám valami megbújó kövecskén. Ezért én óvatosan futok nagyon, főleg lefelé. Biztos, ami biztos. Szükségem van a futóműveimre. A futás egyébként szuper volt, de furcsa volt ám a falkavezér nélkül. Ő nagyon visz minket előre, nagyon. Nincs apelláta. Nyargalás van.
Ma magunkat vittük, "normális" tempóban, 05:37-es ezrekkel. Én elégedett vagyok. Rajmund is az gondolom, bár szerintem fogalma sincs az ezrekről :) Egy szó, mint száz. Imádom a hegyet..............