2012. december 3., hétfő

Harc az elemekkel+magammal

Hétfő, szabadság. Mi legyen ma? Én tudtam mi lesz, kiszabtam magamnak már pár napja. Hosszú futás, időpara nélkül. Vagyis leegyszerűsítve alapozó futás. Lassan, minél hosszabban. Igazából arra is kíváncsi voltam, hogy mit bír el a fejem. Mégiscsak sok kiliről van szó és egyedül.....
Szóval kelés, mocorgás, banán, kis folyadék. Időjárás ellenőrzés. Uhhh. Nagy a szél... És hidegnek is éreztem a levegőt. Nem baj, egy réteggel több és jó lesz. Sapka, kesztyű, fülvédő és indulhat a nagy menet.
Indult is. Szépen lassan kezdtem, hogy melegedjek be. A szél durva, nagyon! Ez van sajnos hozzá tartozik az időjáráshoz és legalább nem esett, ami a tegnap este után ajándéknak számított.
Szóval, elindultam, kiértem a ligetbe, megkezdtem a köröket....Helyesebben meg kezdtem volna,ha nem görcsöl be a jobb lábamban az elülső sípcsonti. Ilyen nem volt még. A semmiből jött ez a számomra teljesen új fájdalom. Megálltam, nyújtás,  tovább. Megint görcs. Megint séta. És így ment a dolog. Aztán elhatároztam, hogy hazakullogok, mert ennek így nem sok értelme van, a lábamat meg ne csesszem szét.Ha nem, akkor nem megy. Gondoltam lekocogom-sétálom a maradékot az első körből és elhagyom a ligetet.Aztán elmúlt! Nem jött vissza, tehát csinálhattam a hosszú futásomat! Úgy örültem. Tehát az első kör után nem kellett elhagynom a pályát :) Akkor haladjunk tovább. Második akadály: a szél. A pofámba. Sokszor. Hideg.Kellemetlen. Volt, hogy úgy éreztem, hogy megálltam és helyben futok. Körülöttem meg repkednek a falevelek. Néha az arcomba is 1-1 betalál. Csodás. A nap viszont sütött, ami egy picit elviselhetőbbé tette a dolgot. Így köröztem a ligetben 24-25 kilit. Pontosan nem tudom mennyit, de ez most nem is érdekes annyira. A lényeg a hosszú futás volt, amit majdnem feladni kényszerültem, aztán mégsem. Frissítés nélkül csináltam, az uccsó körön 2 szem szőlőcukrot ettem meg, de igazából kibírtam volna nélkülük is. Az időt teljesen kizártam ebből a futásból, alig néztem meg az órámat. A vége 2:24 lett. 124-es átlagpulzussal. Teljesen jó ez alapozó futásnak. Összességében vegyes volt a dolog. Nem mondanám, hogy nagyon jó, azt sem, hogy nagyon rossz. Ez volt ma, tél van, még szarabb dolgok következnek, de futni meg kell. És nem futószalagon.


5 megjegyzés:

  1. kösd föl! tényleg szar :) de, ahhoz is edződni kell. nemde-bár?

    VálaszTörlés
  2. így van. megyünk minden körülmény között, és akkor nem lesz meglepetés semmilyen körülmény. :)

    VálaszTörlés
  3. csak ámulva olvaslak Benneteket csajok, ennyiket futni!!!!!!!Gratula! Annyira jók vagytok!

    VálaszTörlés