2013. február 24., vasárnap

Első nap a suliban

Elkezdődött a tanévem. Ma voltam először a képzésen. Nagyon tetszett. A mai téma a munkapszichológia volt. Ahogy vettük az anyagot, mintha az én ex munkahelyemről és annak vezetéséről esett volna szó, meg a saját hanyatlásomról. Jókat derültem közben. Aztán voltak játékok, egy kis önismeret. Tetszett, Mondjuk mi nem tetszik nekem mostanában? Jó lesz ez az iskola nekem, érzem, tudom.
Most, hogy ilyen jól alakul az életem, rendbe tettem magamban a dolgokat és meghoztam egy döntést. Nem indulok idén egyéniben az IM-en. Ez a december óta tartó lábsérülés visszavett egy csöppet a teljesítményemből, így ez tűnik most a legjobb döntésnek. Nem történik semmi, ha ez most kimarad. A jó hír az, hogy ez semmiféle gondot nem okoz, nem tölt el negatív érzésekkel. Semmi ilyesmi. Egy hónapja még hisztériás rohamban törtem volna ki, ha valaki ezt mondja nekem, de mára teljesen higgadtan kezelem a dolgot. Persze csapatban ott leszek, ez nem is kérdés, a célom is megvan, úgyhogy minden ok. Mivel nem másoknak akarok megfelelni, elismerésre sem vágyom, ezért nyugodt a szívem, nyugodt vagyok én is. És ez nagyon jó, mert az életben csak a változás biztos. A változás állandó, folyamatos, tehát ha nem úgy jönnek össze a dolgok, ahogy tervezve voltak, akkor sincs semmi baj.
A suli után találkoztam Pudinggal a sokszoros IM-el. Személyesen nem találkoztunk még sosem, mert nem is ismertük egymást :) fészbukon az IM csoportban kezdtünk beszélgetni. Na de ez nem is lényeges most. Elmentünk kajálni, sokat beszélgettünk. Hozott egy zsák (szó szerint) könyvet, filmet, bóját (az úszáshoz). Jó volt, sokat derültem a sztorijain, amiken eddig keresztülment.Tényleg könyvbe kéne szedni. 
Egyébként 2 hete újra futok. Na nem úgy, ahogy kéne,nem is annyit, mert még mindig fájok. A pulzusom is visszaesett, az ezrekről nem is beszélve, a héten tudtam 7 alá vinni. Ez nagyon vicces,ahhoz képest, hogy hol tartottam már. Na de semmi ok a kesergésre, hiszem a futás a lényeg nem más. Ha lassan, akkor lassan, ha szar pulzussal, akkor azzal, de legalább csinálhatom. Gyógytornára is járok, meg gyógymasszázsra is, egyszer csak helyre jövök. 

2 megjegyzés:

  1. Pedig elismerést érdemelsz Kedves Ironizáló lány azért a változásért, amin mostanában átmentél. Nagyon örülök Neked és csak így tovább (minden téren)!! :-) (ugye nem kérdés, hogy a csapattársam leszel!;-) )

    VálaszTörlés
  2. Köszike :) És haladok így tovább. Egy csapatban evezünk :)

    VálaszTörlés