Perfect day

Ahogy járok-kelek a nagyvilágban olyan jó dolgok esnek meg velem. Ma voltam a háziorvosomnál, mert mennem kellett. Nagyon kedvelem, mert partnerként tekint rám, nem pedig egy alárendelt, kiszolgáltatott emberszabásúként. Mindig beszélgetünk valamiről. Eddig ebben nincsen semmi különös. De! Abban igen, hogy minden egyes alkalommal megdicsér, hogy milyen tájékozott,olvasott vagyok. Ma a D vitamin volt a téma,hogy mindenkinek kéne szedni. Aztán mondtam, hogy mik a terveim, hogy sulis lettem és erre azt mondta, hogy nagyon jó, nagyon helyes, nagyon díjazza ezt :) És, hogy "magácskának nem is való az iroda, egy ilyen mindig mosolygós, energiával teli embernek nem ott a helye". Ezt a kis történetet egyébként nem azért írom most, hogy fényezzem magam, hanem azért, mert akármikor szeretnék segíteni egy-egy embertársamnak pár jó tanáccsal egyszerűen nem hisznek el semmit, mert én ugye nem vagyok orvos és én ezeket a dolgokat nyilván nem tudhatom, mert ki vagyok én és milyen jogon-alapon.... Ellenben egy sok évet tanult, nyitott orvossal beszélgetni tudok!!! Tehát ő hitelesnek érez. Számomra ez nagyon sokat jelent, jó érzéssel tölt el. És igen bevallom halkan, picit büszke is vagyok magamra nah.
Elkezdetem az óvatos rehabilitációmat futás ügyben.  Nagyon lassan tolom, totyogósan, de legalább haladok és jól érzem magam benne.A legkomolyabb az az, hogy komolyzenére futok (OMG). Zongorázom és vezényelek is közben.Simogatja a lelkemet. Mókás látvány lehetek. A láb még fáj, de elviselhető. A fizikoterápia folyamatosan zajlik. Jó lesz ez! Úgy látszik ez az alapozás időszaka minden téren.
Akárki, akármit mond  én már érzem a tavaszt. Nem tudom, benne van a levegőben. Hiába fújt ma a hideg szél, hiába a latyak, de nekem a tavaszt juttatta az eszembe....
Egy, azaz egyetlen nap! És lezárul egy 5 és 1/2 éves korszak. Szép volt, jó volt, elég volt.
Összességében ez (is) egy nagyon-nagyon jó napom volt.